Szeretnék én itt összképet nyújtani, hogy mi is a fenyőfa ami karácsonykor kimaradhatatlan dolog az életünkből. Békeség ,boldogság, , szeretetet, összetartozást jelképez.
A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, Pinaceae) a tűlevelűek (Pinales) rendjének, sőt a fenyők (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja.
A családot több rendszerben három alcsaládra osztották a tűlevelek száma alapján és aszerint, ahogy azok a hosszú-, illetve rövid hajtásokon elrendeződnek. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy ennek a kényelmes és könnyen felfogható felosztásnak nincs genetikai alapja, ezért az egykori alcsaládokat most alakköröknek tekintik.
- jegenyefenyő-formák vagy egytűs fenyők (Abietoideae– Abies, Nothotsuga, Picea, Pseudotsuga, Tsuga): csak hosszúhajtásaik vannak, és ezeken nőnek a fésűsen álló tűlevelek; a levelek fonákán két viaszcsík van. Termős tobozaik az első évben beérnek. Az egyes nemzetségek elkülönítésének alapja:
- a tűlevelek szárhoz csatlakozásának típusa (elfásodott-e a nyél, milyen alakú a levélnyom),
- a toboz állása, mérete, formája.
- vörösfenyőformák vagy tűcsomós fenyők (Laricoideae – Cedrus, Larix, Pseudolarix) hosszú- és rövid hajtásaikon egyaránt nőnek tűlevelek. A hosszú hajtásokon az első évben szórt állású tűlevelek fejlődnek, majd a második évtől ezek hónaljában fejlődnek a rövid hajtások. A vörösfenyők lombhullatók, a cédrusok örökzöldek.
- az erdeifenyő-formák vagy tűnyalábos fenyők (Pinoideae — Pinus) hosszúhajtásait bőrnemű pikkelylevelek borítják. Tűleveleik a rövidhajtásokon, a pikkelylevelek hónaljában nőnek. Örökzöldek; tobozaik két-három évig élnek, a tobozpikkelyek a csúcsukon kiszélesednek
- Képet szeretnék adni, az ültetéstől , növekedéstől a feldíszítésig .
- Erdeifenyő.
Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) a Pinus (fenyő vagy hosszútűs fenyő) nemzetségbe tartozó faj, az egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő.
Kedvező körülmények között 20–35 m magasra növő, egyenes törzsű fa. Ágai örvökben nőnek, a fiatal példányok életkora ezért az örvek számából könnyen megállapítható. Kérge a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, színe szürkésbarna, a fa magasabb részein vékonyabb, vöröses, esetenként narancsos. Az idős példányok kérge nagy lapos táblákra repedezik.
A korona fiatalon kúpos, majd később ellaposodik, ernyőszerűvé válik.
Tűlevelei kettesével nőnek a törpehajtásokon, tövüket közös hártya burkolja. Sűrű, kemény, 5–7 centiméteres legtöbbször jól láthatóan csavarodott leveleinek keresztmetszete félhold alakú, kissé lapos. A kékeszöld levelek csúcsa hegyes, a szélük fűrészes.
Virágzata toboz. A porzós sárga, a termős fiatalon zöld, majd ahogy a tobozpikkelyek elfásodnak, fokozatosan megbarnul. Alakja tojásdad, 2,5–7 cm hosszú, 3,5 cm széles. Magjai szárnyasak, sok sziklevéllel csíráznak.
-
Feketefenyő
A feketefenyő (Pinus nigra) a répafenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta..
Iker-edénynyalábos (diploxylon) kéttűs fenyőfaj.
Szabálytalan, ernyőszerűen kiszélesedő koronájú, robusztus termetű fenyő – mintegy 30 m magasra nőhet meg. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. Kérge sötét szürkésbarna, mélyen repedezett, lemezesen pikkelyes. Új hajtásai sárgásan pikkelyesek, de már a fiatal ágak is feketésbarnák, durván pikkelyesek.
Merev, kemény, sötétzöld (csaknem fekete), 10–15 cm hosszú tűi párosával állnak a törpehajtásokon. Az igen erőteljes, többnyire kissé görbült, merev levelek csúcsa hegyes, a szélük fogas. Keresztmetszetük lapos, félkör alakú. A két levél tövét közös hártyás burok öleli.
Rügyei gyantásak.
Sárga porzós virágai csoportosan veszik körül az új hajtásokat. A termős virágok pirosak.
„Nagy rózsatoboznak” is nevezett tobozai kicsik, rövid kocsányon nőnek, oldalt állnak vagy lecsüngenek. Az alapjuk domború, feljebb a pikkelypajzsok éleltek. A pajzs rombusz alakú, kiemelkedő, okkersárga, a keresztorom élesen kiemelkedik, a köldök jól látható, barna, általában nem szúrós. A magok tojásdadok, szürkék.
Nordmann fenyő
Kedvelt karácsonyfa fajta.
A kaukázusi jegenyefenyő (Nordmann-fenyő, nordmannfenyő, Abies nordmanniana) dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfának is divatos örökzöld. Tévesen gyakran „normann”, illetve „normand” fenyőnek hívják, pedig se a normannokhoz, se a róluk elnevezett Normandiához semmi köze; specifikus nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta.Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa. Ágai enyhén felállnak.
Levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákán két fehér csík húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel. Megdörzsölve kellemesen narancsos illatúak.
Érett tobozai pikkelyekre hullanak szét.
Ezüst fenyő
Kedvelt karácsonyfa fajta.
A szúrós luc (Picea pungens) a fenyőfélék (Pinaceae) családjának lucfenyő nemzetségébe tartozó növényfaj. Európában homokos területek fásítására használják, de parkokban, kerti díszfaként is a legismertebb észak-amerikai fenyőfélékhez tartozik. Kékeszöld levelű, vastag viaszréteggel bíró változatát díszfának, karácsonyfának termesztik ezüstfenyő néven.Középméretű, örökzöld fa, 25-30, nagyon ritkán 46 méter magasra nő meg, törzsátmérője mintegy másfél méterig terjedhet. Szabályos, széles, kúp formájú koronát növeszt igen sok ággal, a korona alakja a fa korosodásával hengeresebbé válik. A nagyobb ágak vízszintesek, az idősebb példányokon a talaj közeli ágak azonban enyhén lefelé csüngenek.
A kéreg vékony, barnásvörös vagy barnásszürke, 5–10 cm-es pikkelyekben durván hámlik. A fiatal ágak sárgásbarnák vagy csaknem fehérek, szinte szőrtelenek. A keskeny-tojásdad, kb. 6 cm-es rügyeken sok lándzsaszerű rügypikkely található. A tűlevelek a hajtásokon körkörösen, a csúcson csomókat alkotva helyezkednek el. Hosszuk 1,5–3 cm, igen merevek, szúrósak, több csík húzódik végig rajtuk gázcserenyílásokkal, négyélűek (a találkozásnál rombusz formával), csúcsuk élesen kihegyezett. Színük a ritka teljesen zöldtől a szürkészöldön át a kékeszöldig terjed; a vad populációkban többnyire kékeszöld, ritkán egészen zöld, de fáról fára igen különböző lehet, míg a kultúrváltozatok leggyakrabban kékes- vagy hamvas szürkészöld színűek.
A kissé meggörbült termős tobozok fiatalon barnás-bíbor színűek, éréskor szürkésbarnák; lelógóak, karcsú hengeres formájúak, hosszuk 6–11 cm, zárt állapotban 2 cm, kinyílva 4 cm szélesek. A lazán elhelyezkedő, papírszerű, 20–24 mm hosszú tobozpikkelyek szegélye hullámos, a csúcsnál finoman fogazott. A megporzás után 5-7 hónappal érnek meg. A magok 3–4 mm hosszúak, karcsú, 10–13 mm hosszú szürkésbarna szárnnyal vannak ellátva.
. -
Fenyőfa ültetés utáni ápolása, gondozása, növényvédelme:
A fenyők a többi növényhez képest nagyon alacsony tápanyagtartalmú talajokon is jól érzik magukat, tápanyag utánpótlást nem igényelnek. Ettől függetlenül trágyázhatóak, tápoldatozhatóak, ezt meghálálják, de nincs rá feltétlenül szükségük.
A fenyőfa ültetés után, ha már begyökeresedett új helyére, kevés törődést igényel. A gyökeresedés azonban eltarthat a fenyőfa ültetésétől számított 2-3 évig is, mivel a gyökere lassan fejlődik.
Ültetés után:
Fenyőfa ültetést követően ápolást elsősorban a fiatal és vízigényes növények igényelnek, mely általában öntözést és gyommentesítést jelent. Valamennyi fenyő metszéssel és nyírással alakítható, nem kell félteni őket sem a metszőollótól, sem a sövényvágótól.
A fenyő fényigényes, napon jobban érzi magát és szebben fejlődik, valamint a kártevők is csak nehezen tudnak megtelepedni rajtuk. Ezért fenyőfa ültetés előtt célszerű körültekintően megválasztani a környezetet.
Karácsonyfa telepeken lehetőség szerint öntöznek, ezt a fenyő mindig meghálálja. A talaj tápanyag utánpótlását komplex műtrágyázással, valamint nyáron, augusztus végén nitrogén adagolással végzik el.
A karácsonyfa telepeken jobban fennáll a veszélye a fertőzéseknek, megbetegedéseknek, ezért a fenyők növényvédelmére évente legalább 3-4 alakalommal fordítanak időt, amikor gombaölővel, rovarölővel permetezik a növényeket.
forrás : wikipédia,
forrás fenyőcentrum
